Nyomdai gyártás

A nyom­ta­tás Kí­ná­ban már a 8. szá­zad­ban fel­te­he­tő­leg is­mert volt. A ma is­mert leg­ré­geb­bi bi­zo­nyí­ték egy 868-ban ké­szült Gyé­mánt szút­ra, de a for­rá­sok alap­ján már 812-től pa­pír­pénzt is elő­ál­lí­tot­tak, amely­hez nél­kü­löz­he­tet­len a nyom­ta­tás. 1041-ben egy kí­nai ko­vács, Pi Seng fel­ta­lál­ta a kü­lön moz­gat­ha­tó nyo­mó­ele­me­ket, de amíg Gu­ten­berg eze­ket ön­tés­sel ké­szí­tet­te, ő agyag­ból vés­te ki a be­tű­ké­pet, majd ki­ége­tés­sel szi­lár­dí­tot­ta meg. A nyom­dá­szat eu­ró­pai tör­té­ne­té­nek szá­mos ko­ráb­bi for­rá­sát is­mer­jük. Az ol­csón és szö­veg­hű­en elő­ál­lí­tott köny­vek egy arany­mű­ves, Jo­han­nes Gu­ten­berg ta­lál­má­nya­i­nak el­ter­je­dé­sé­vel je­len­tek meg na­gyobb pél­dány­szám­ban. Leg­fon­to­sabb ezek kö­zül a kü­lön­ál­ló be­tű­ket ön­tő ké­szü­lék, a nyo­mó­saj­tó. A nyom­ta­tott köny­vek tör­té­ne­te első mér­föld­kö­vé­nek a ké­zi fes­tés­sel gaz­da­gon dí­szí­tett 42 so­ros, kétha­sá­bos Bib­lia 1456-os meg­je­le­né­sét szok­ták te­kin­te­ni.

Szá­mos nyom­dá­val fenn­tar­tott, élő kap­cso­la­ti rend­sze­rünk, il­let­ve sa­ját – egy­re fej­lő­dő – nyom­da­tech­no­ló­gi­ai gép­par­kunk ré­vén a kis pél­dány­sz­ámú ki­ad­vá­nyok, rek­lám­a­nya­gok le­gyár­tá­sá­tól a több­ez­res da­rab­szám­ban elő­ál­lí­tott köny­ve­kig szin­te min­dent le­fed a le­he­tő­sé­ge­ink pa­let­tá­ja, és pre­cí­zen tud­juk me­ne­dzsel­ni a nyom­ta­tan­dó anyag út­ját az öt­let meg­szü­le­té­sé­től egé­szen a le­szál­lí­tott kész ter­mé­kig. Több for­rás­ból kért ára­ján­la­tok­kal, szak­sze­rű ta­nács­a­dás­sal se­gít­jük Önt ab­ban, hogy ki­ad­vá­nyai költ­ség­ha­té­ko­nyan, de a leg­ma­ga­sabb szín­vo­na­lon ke­rül­jön az ol­va­sók, fo­gyasz­tók ke­zé­be s sze­me elé.
Gon­dol­jon ránk, ha nyom­dai ki­vi­te­le­zés­ről van szó – szá­mít­hat az AbiPrint Kft-re!